Damnation And A day
2006.10.18. 10:14
Cradle Of Filth - Damnation And A Day (2003-03-02)
a dalok: 01. A Bruise Upon The Silent Moon / 02. The Promise Of Fever / 03. Hurt And Virtue / 04. An Enemy Led The Tempest / 05. Damned In Any Language ( A Plague On Words) / 06. Better To Reign In Hell / 07. Serpent Tongue / 08. Carrion / 09. The Mordant Liquor Of Tears / 10. Presents From The Poison-Hearted / 11. Doberman Pharaoh / 12. Babalon A.D. (So Glad For The Madness) / 13. A Scarlet Witch Lit The Season / 14. Mannequin / 15. Thank God For The Suffering / 16. The Smoke Of Her Burning / 17. End Of Daze
A Cradle Of Filth -et gondolom, hogy nem kell senkinek bemutatni. Durvább elemeket is tartalmazó zenéjükkel is komoly népszerűséget tudtak elérni, amit a zene kétségkívül magas színvonala mellett a jól kitalált image-nek, valamint Dani Filthnek, a nagyon karakteres frontembernek is köszönhetnek. Muzsikájuk szerintem semmiképpen nem nevezhető black metalnak, mint ahogyan azt sokan teszik; és ez nem értékítélet, csupán stílusbeli meghatározás. Ennek ellenére ugyanis nagyon szeretem; bár magam gótikus, és némi blackes elemeket tartalmazó heavy metalnak nevezném. Egyedül az image túlzásbavitele, a már-már nevetséges fotók azok, amik nem szimpatikusak a zenekarral kapcsolatban. Véleményem szerint két legjobban sikerült lemezük a Dusk And Her Embrace és a Cruelty And The Beast volt, de soha nem adtak ki gyenge munkát a kezük közül.
Legutóbbi sorlemezük, a Midian is igen kellemes hallgatnivaló volt, bár ott már a blackes tempók csak ritkán kerültek elő, ellenben sok operás női éneket hallhattunk; gótikus heavy metal lemez volt az, persze Dani Filth jellegzetes extrém hangjával.
Aktuális munkájukról, a Damnation And A Dayről - az első olyan albumuk, ami egy nagykiadó, a Sony számára készült - is ezt mondhatom, hogy kellemes hallgatnivaló. Az előző lemeznél többször bukkannak elő a gyors tempók, és az összes eddigi lemezükhöz képest rövidebbek a számok; mégis azt mondhatom, nem változtak sokat. A háttérben sokszor jelen lévő operás női ének a Midian albumot idézi, összességében is arra a lemezükre hasonlít talán leginkább a zene, de annál azért több a blackes tempó. Érezhetően komoly munka és profizmus áll a lemez mögött, nagyon kidolgozottak a témák. Több helyen is egy magyar (!!) szimfonikus zenekart és kórust hallhatunk a lemezen, akik nagyon szép és hangulatos, filmzeneszerű témákkal színesítik a muzsikát. Ilyen már a lemez intrója, az A Bruise Upon The Silent Moon is, ami rögtön elkalauzolja a hallgatót a Cradle Of Filth jól megszokott hangulatú világába. Akad még több ilyen rövidebb átvezetés (Damned In Any Language, The Mordant Liquor Of Tears), meg persze a záró End Of Daze. A banda szokásos stílusában íródott dalokban is felbukkannak ilyen részek. A gyorsabb zúzások mellett azért most is, hasonlóan az előző lemezhez, túlsúlyban vannak a heavy metalos témák, a jellegzetes, Cradle Of Filth féle gótikus dallamvilággal.
Több helyen érdekes elemek is szinesítik ezúttal a zenét, a Doberman Pharaoh című dalban például néhányszor mintha szitár hangját is fel vélném fedezni. Én a legfogósabbnak a Better To Reign In Hell című tételt találtam. Az album egyébként 17 számból áll (az átkötéseket is beleszámítva), és úgy érzem, ez túl sok. A végére nekem kicsit egysíkúvá, megszokottá válik az egész. Ennyire azért nem változatos és színes a banda zenéje, hogy ilyen sok jó dalt tudnának egy lemezre pakolni úgy, hogy végig izgalmas maradjon.
Fő problémám a lemezzel, hogy a kétségtelen profizmus ellenére mintha nem lennének olyan erősek és emlékezetesek a dalok, mint például a már említett Dusk vagy Cruelty lemezeken. Úgy érzem, a jól bevált receptjüket követték, talán túlzottan is. Persze ez jó taktika egy már sikeres csapat nagykiadós bemutatkozása esetén, és szurkolok is nekik a lemez sikeréért. Jó volna ugyanis, ha az ilyen kiadók is láthatnák, hogy érdemes foglalkozni a durvább Metal csapatokkal is.
Ahogyan a színvonalas, saját egyéniséggel bíró és önmagát adó csapatoknál lenni szokott, a zenekar hívei most is biztonsággal fektethetnek be az új lemezbe. Korrekt, profi munka, de hallottam már jobbat is a bandától.
|